...annyira szép....:))

Szép napot!

Kányádi Sándor
Márciusi versike

Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.
Zöldülni kezd a barna haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge határ.
Erőre kap a gyönge bogár.

Szelídülnek az ordas szelek.
Barkákat hány a bokros berek.

Bukfencet vet a játszi patak.
Már csak a hegyen látni havat.

A szem az a kis ablak, amin a lelked néz ki.
Trausch Liza

Salvador Dali

Az életünk időből áll. A napjainkat órákban mérjük, a fizetésünket ezeknek az óráknak alapján kapjuk, a tudásunk az évek során nő. Gyorsan bepréselünk egy kis kávészünetet a zsúfolt napunkba. Visszarohanunk az asztalunkhoz, figyeljük az órát, az életünket találkákhoz igazítjuk. Mégis az idő végül elfogy, és az ember a szíve mélyén azon gondolkodik, hogy vajon a lehető legjobban használta-e ki azokat a másodperceket, perceket, órákat, napokat, heteket, hónapokat, éveket és évtizedeket?
Cecelia Ahern

:))

Don Quijote a művészetről és az életről

"Igen szeretném, ha ezt a művészetet megbecsülnéd, és megbecsülnéd a színészeket és a szerzőket is, mert valamennyien hasznosak az emberi társadalomnak, hiszen lépten nyomon tükröt állítanak eléje, s az emberi élet cselekedeteit a legelevenebb színekben mutatják. S valóban nincs is semmi, ami élénkebben tárná fel előttünk, mik vagyunk , s miknek kellene lennünk, mint a színpad és a színészek...
Az egyik rablót játssza, a másik a csalót, az s kereskedőt, amaz a katonát agy másik az okos bolondot, a harmadik a szerelmes bolondot: amikor aztán a darabnak vége, s a színészek levetik maskarájukat, egyik olyan mint a másik.
Ugyanez történik, lásd, a világ színpadán és folyása szerint is csak lehet valamely színdarabban. Mikor azonban a darabnak vége van, azaz vége az életnek: a halál minden szereplőt kivetkőztet öltözetéből, mely a többitől megkülönböztette, s a sírban aztán egyenlőkké lesznek valamennyien."

Vladimir Kush

Illyés Gyula
Nélküled

Nélküled, mint az olló egy fele
- van árvább ennél?
Suta a sorsom: hogy vágjak vele?
Mit kezdenék, ha nem szeretnél?
Csak párban, mint a láb,
úgy mehetek tovább!
Vagy nézd, hogyan ivel,
vagy nézd a madarat!
Nem is én vágyok szállani, hanem
a két hű igen ütemeivel
a győztes szerelem!
Add párba szárnyul hát magad
s megköszönöm, hogy veled volt közöm
ahhoz, amire szánt a végzet -
Azaz, hogy köszönöm
ezt a tíz évet,
az örömöm,
hogy élek.

a kedvencem

Kovács Tamás - Álmosvölgy

A szeretet mindent kibír - egyet nem: hogy elmúlik. Szeretünk - és vége!? Vége, örökre?! Soha nem lesz többé?! - Ez felfoghatatlan! Elviselhetetlen! Sokkal rosszabb, mint fizikai kín vagy maga a halál, azért mert egyszerűen természetellenes. (...)
Egy társadalmi rendszer összedőlhet, egy hitvilág összeomolhat, egy nép, egy faj, egy istenkép megsemmisülhet, jöhet az apokalipszis, és megmérgezheti a földet, a vizet, a levegőt, és kipusztíthatja az emberfaj jó részét: mindez bármennyire is meghaladja a képzeletünket - mégis tudjuk valahol, hogy mindez nem lehetetlen, mert benne van a pakliban.
De a szeretet elvesztése NINCS, ÉS NEM IS LEHET, SOHA!
Müller Péter

Celsus könyvtára

Faludy György
Az epheszoszi könyvtár

A homlokzat még áll. A rétek zöldje

bebújt az ablakok meg a boltívek
közé. De az emberméretre készült

remek márványfal százszor több, mint díszlet:
a könyvtár benne él még. A kiszáradt

szökőkút a gyomok közt újra árad;
tollseprős szolga jár, porol s egy vénség

Szápphót másolja négy hete magának.
A lépcső nem nekifutásra készült,

de hogy kényelmes, széles fokait
ülésre használják és megbeszéljék

az istenek s az ember dolgait.
Az oszlopok közt kék árnyék, fűzöld nap.

A kapuőr, másként Kerberosz testvér
egy szépfiú khlámisza s fehér melle

között lopott könyvtekercset keresgél.
A kapubolt alatt a nevesebb

könyvtárosok pihentek szarkofágban.
Csontjaikat szétszórták a barbárok,

a márványból vályúkat készítettek,
bandáik a könyvekből tüzet raktak

és ürücombot pirítottak rajta,
vagy foglyaik kezét-lábát pörkölték.

A fal még áll. Nem sokáig. A márvány
pusztul, szemcsékre hull, vajjá kenődik,

mert a benzin mérge beleszívódott,
meg a gyárfüst. A rablógyilkosokra

megérkeztek az öngyilkos utódok.


(Konstantinápoly, 1965)

Vladimir Kush - Morning blossom

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted.
Gabriel García Márquez

/Vladimir Kush/


A legmélyebb és legigazibb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. És ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani. De ami előtte volt - a kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket -, az megmagyarázhatatlan. Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy. Amikor a vágy még ebben a tiszta állapotban van, a férfi és a nő beleszeret az életbe, minden pillanatát a legmélyebb hódolattal élik át, és izgatottan várják, mit ünnepelhetnének meg legközelebb. Az ilyen emberek nem sietnek, nem hajtják az eseményeket meggondolatlan cselekedetekkel. Tudják, hogy a szükségszerű úgyis bekövetkezik, hogy az igazi mindig megtalálja a módját, hogy megmutatkozzon. És amikor elérkezik a pillanat, nem haboznak, nem hagyják ki a lehetőséget, nem vesztegetnek el egyetlen mágikus pillanatot sem, mert tisztában vannak minden egyes pillanat fontosságával.
/Paulo Coelho/

hangulat

Paul Klee - van feje, keze, lába és szíve

" A művészet nem a láthatót másolja,
hanem láthatóvá teszi a dolgokat"
Paul Klee

Velence

Monet - San Giorgo Maggiore

Babits Mihály
San Giorgio Maggiore


Keresztes, hófalú tornácba fordulék be,
a nyájas szerzetes vezette az utat
a toronyhoz, amely büszkén szökell a légbe
s Velence ujjaként az ég felé mutat.

És ott hagyott magam, hol négy sarokkal égbe
kigyóz a deszkaléc s szorúl az öntudat,
a szem kapaszkodik a harangkötelékbe
s végét nem érheti, s szédül, s ijed, kutat.

S egyszerre... fenn!... a menny gyulad ki kék világu
és négyfelől a nagy szigetváros kitágul,
mely ég és víz között gyémántos fényben áll,

hol minden büszke ház uj szépséget kinál.
Lefelé, lefelé!... hamar!... a deszka koppan.
Egy perc... egy szédülés... a szív ijedve dobban.

/Vladimir Kush/


Nem akaratunktól függ,
hogy örökké szeressünk valakit,

mint ahogy az sem függ akaratunktól,
hogy ne szeressük.
(La Bruyére)

furcsa pillanatok...

Picasso: Az akrobatacsalád (saltimbanques)

Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.

(Müller Péter)

NAGY LÁSZLÓ

Havon delelő szivárvány

Részlet

Ó, havas erdő némasága,

szél se járja,

oly igen árva,

csak egy magányos

vörösbegy szálldos

ágról-ágra.

Pereg a hópor,

gyenge reptü

szárnyatolla

két pici seprü

takarít, csak takarít,

söpri az éhség csillagait,

piros kis őrült,

bűvöl-bájol,

hideg vesszőkön,

akár a szívem

jajgatva táncol,

szép napot vár,

végtelenségig

fehéredve

ámul a tél, a halál:

micsoda madár,

micsoda madár!

Kondor Béla - Darázskirály


Nagy László - Darázskirály

Tűnődés mártírja ifjan s elevenen
fiúk ti holtak ez vagyok ó nem a szégyen
pirít s nem a kutyaalázat párázza be
a hét világot átütő szemet fiúk
süvítsen-e szárny a távlaton-túli
távlatba mit bemértem égi gengszter
avagy szétpukkadjon szívem a földalatti
keszonban hol vasbeton könnyezik s kintről
rum néz be véres szemmel - ma nem születik
szárnnyal bárki szárny és távlat bánata ez
nem a napvilág méze kell - kimondhatatlan -
fűnyelvvel biztassatok fiúk: süvítsen

Fodor Ákos Est

A TEREMTMÉNY ÉNEKE

Új szememmel nézni
a régi képre: ez a
mi alkotásunk.

MOZART

nincs rossz fű. Nincs szél,
ami ne jól fújna. Nincs
hamis madárfütty.

VÁLTOZATOK EGY JÁTÉKRA

keresem egyen-
súlyomat (és semmi mást):
labda a lejtőn

AXIÓMA

a szeretésen
kívül minden emberi:
tett: romépítés


SZINOPSZIS

Egyik sem vagyok.
Sem üllő, se kalapács:
-Talán: a csengés.


A KIBELEZETT PLÜSSNYÚL ÜVEGSZEME TOMPÁN CSILLAN

Kértél. Megkaptál.
Megnézted: mi van bennem.
- Mi már nem játszunk?

TÚLCSORDULÓ HAIKU: A SZÉPSÉGRŐL

Van, ki gyönyörű
Van, kin észre kell venni.
S van, aki attól szép,
hogy hasonlít egy csúfra,
akit szeretek.

GOETHE-HAIKU

Mindig legyen két
Jó Könyv kezedügyében:
ezt írd, azt olvasd.

OTT

Ott állsz a Vihar
Dobbanatlan Szívében.
Állsz. Állsz és mozgats



Magic Garden (Zaubergarten) by Paul Klee, March 1926

A Mátra

Hamis illúzió - Kovács Tamás fotó