Szakácsi Sándor - La Mancha lovagja - Álom

Álom, mit nem láttak még,

És győzni, hol nem győztek még.

A bánatot eltűrni némán,

Ott járni,hol nem jártak még.

Ó szólni egy igazi szót

És látni a távoli célt

A lélek csak az segít tovább

S megnyílik a csillagos ég

Törvényem ez, ezt követem én

Ha nincs is már remény

A hitem az él, az vezet tovább

Mert ki előre néz annak bármilyen göröngyös útja van

Nem lesz nehéz

Bízom hát, mert ki céljához hű

S tudja, hogy merre lép

Arra glória nem vár talán

Csak egy csöpp békesség

Ha egy kicsit jobb lesz ettől a világ

Már az ember nem hiába élt

Nem hiába hullatta a vérét

Elérte a távoli célt

Nekem így is jóóó... :)

Születésem évében született egy film, Zorba, a görög.

Gyerekfejjel az egyik legnagyobb élményem volt és egy életre beleszerettem Zorbába.

Lenyűgözött Anthony Quinn...és azóta is...ha megszólal a szirtaki, a lábnak mozdulni kell, a szájnak mosolyogni és nevetni, örülni annak, hogy élünk.

Egészen felvillanyozódtam amikor megláttam, hogy a Miskolci Nemzeti Színház műsorára tűzte a musical változatát. Születésnapomra kértem, és kaptam. 

Ugyan csak félig abban a szereposztásban amit szerettem volna. Nem tudom, hogy ennek hatására-e, de Zorba ezen az estén kicsit adós maradt nekem. Láttam egy korrekt alakítást, de az a kis tűz... az valahogy hiányzott. Tátott szájjal néztem viszont Nádasy Erika Hortense-t és Molnár Sándor Tamás Mimikóját. Felejthetetlen élmény!  Remek zene, remek zenekar, kiváló énekesek, táncosok...jó gárda!

Bal oldal, 3. sor 1. szék... a helyem, de a barátnőm azzal viccelődött, hogy biztos legszívesebben a pár méterre, a színpadon lévő kis padon ücsörögnék...na, hát volt benne valami... :) :) 

Vannak helyek, amelyek kedvesebbek számunkra és úgy érzi az ember, hogy hazaérkezett. 

Ezen az estén otthon voltam. 

Köszönöm! 

SZEREPOSZTÁS

Alexisz Zorba: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Niko, író: LAJOS ANDRÁS
Madame Hortense, fogadósnő: NÁDASY ERIKA
Mimiko, mme Hortense szolgája: MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS
Melina, az özvegy: EPERJESI ERIKA
Mavrodani, a falu elöljárója: SZATMÁRI GYÖRGY
Manolakosz, az öccse: KOKICS PÉTER
Pavli, a fia: SOMHEGYI GYÖRGY eh.
Lukasz, rendőrfőnök: VARGA ZOLTÁN
Lemonisz kapitány: FANDL FERENC
Jorgosz: HEGEDŰS RICHÁRD
Georgisz: OSVÁTH TIBOR
Delia: VARGA ANDREA
Atenia: MOLNÁR ANNA
Szula: KEREKES VALÉRIA
Zaharia atya: FARKAS SÁNDOR
Lola, táncosnő: KOCSIS ANDREA
Marina, táncosnő: SIMONFI ADRIENN

Munkások, asszonyok, falu népe, táncosnők
Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara, Énekkara, Balett kara

Díszlettervező: HORESNYI BALÁZS

Jelmeztervező: KOVÁCS ANDREA

Dramaturg: SLÁRKU ANETT

Zenei vezető: CSER ÁDÁM 

Dalszöveget fordította: BRADÁNYI IVÁN

Karvezető: REGŐS ZSOLT

Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS

Koreográfus: KOCSIS TAMÁS

Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA

Súgó: REITER KRISZTINA 

Rendezőasszisztens: ÉRSEK JUDIT

Vezényel:
 PHILIPPE DE CHALENDAR

Rendező:
SZŐCS ARTUR

...hiányzik a színház... :( :(

Csuda tudja miért, a Vértestvérek c. előadás és annak a dalai jutottak ma reggel az eszembe.
Az egyik kedvenc előadásom volt az Egri Gárdonyi Géza Színházban.

Willy Russell

VÉRTESTVÉREK

Musical két részben

KÉPGALÉRIA: ELŐADÁS

SZEREPOSZTÁS

Narrátor:	SZÍVÓS GYŐZŐ
Mrs. Johnstone:	NÁDASI ERIKA
Mrs. Lyons:	DIMANOPULU AFRODITÉ
Mr. Lyons:	KELEMEN CSABA
Mickey:	NAGY ANDRÁS
Edward:	MÉSZÁROS MÁTÉ
Sammy Mickey bátyja:	RÁCZ JÁNOS
Linda:	MÉSZÁROS SÁRA

Továbbá:
IVÁDY ERIKA, DÉR GABI

Valamint
Ágoston Péter, Bánovics Vivian, Birincsik Petra, Csiky Hajnalka, Farkas Vera, Muhel Tamás, Pintér Kristóf, Szabó Tibor

Z e n e k a r
Nyeste Erzsébet/Ágostonné Kugler Zsuzsanna, Mándoky Béla/ Baran Grzegorz, Gulyás László/Kovács Gábor, Godó Gábor, Kis József, Nagy Zoltán/Kalló Zsolt, Koncsos Gergely, Ágoston Ottó

Rendező:	SZEGVÁRI MENYHÉRT
Látvány:	SZEGVÁRI MENYHÉRT
Szcenikus:	GRÓF GYULA
Dramaturg:	JÓNÁS PÉTER
Koreográfus:	VASS SÁNDOR
Magyar szöveg:	BÉKÉS PÁL
Dalszöveg:	FODOR ÁKOS
Zenei vezető:	NAGY ZOLTÁN
Ügyelő:	LUDÁNYI ANDREA
Súgó:	HORVÁTH ÉVA
Rendezőasszisztens:	HORVÁTH ÉVA

Bemutató:

2007. 10. 05.

ELŐADÁS ISMERTETŐ

A Vértestvérek különös musical. Fülbemászó slágerek, fényes West End- és Broadway karrier. Ez eddig még bármelyik zenés darabja is lehetne az említett neves sikergyáraknak, ami azonban a Vértestvéreket egyedivé teszi és kiemeli társai közül, hogy ez a darab – a klasszikus musical-jegyek mellett – magjában „vérbeli” dráma, feszes konfliktusokkal, megrendítő történettel. Egy modern ballada, melyben a látszólag reális cselekmény mögött titokzatos babonák szövik a Fátum szálait. Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyik kisfiút gyerektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva gyermekének. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, a másik pedig magániskolába, egyetemre mehet? Mi áll a Sors könyvébe írva: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, még ha jó szándékú volt is az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárcánk határozza meg létünk kereteit? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly – mai világunk igazságtalanságai ellen. A darab külön érdekessége, hogy Willy Russell egyben a zeneszerző és a dalszövegek írója is.

forrás: http://www.gardonyiszinhaz.hu/hu/musor/eloadasok.html?eloadas_id=2827

Sajnos nem találtam felvételt erről az előadásról így az angol változat szóljon.

Színház az egész világ...

...az bizony... "talán ilyen"... álarcok sokasága, "talán igen, talán nem"... felteszem a mosolygósat és játszom...

Pesti barokk 4 Déssel és 3 színésszel

Isten éltesse sokáig a legjobb Üteget!!! :) :)

Presser Gábor - Nem Szólnak A Csillagok

Ma délután megnéztük a Padlást a gyerekekkel. Nem is tudom, hányszor láttam már, de sokszor. Vártam, hogy megérintenek a dalok mint mindig. Most valahogy nem így történt és azt hiszem ez nem a zseniális szerzemények miatt volt. Fura dolog történt velem, mert ahogy a főhős Rádi énekelt, bennem más hangján (Sztaniszlav László) szólalt meg a dallam. :)

Csipetnyi színház

Az első Egerben...két baráttal.

Elsők...

Az első... színházi élmény
Olvasom az egyik kedvenc blogom ( http://gardonyiszinhazblog.gportal.hu/ ) friss bejegyzését melyben egy színházszerető ember ír az első igazi színházi élményéről. Ennek kapcsán én is elgondolkodtam, hogy nekem mi is volt az. Arra kellett rájönnöm, hogy a színházzal kapcsolatban nekem több ilyen első élmény volt.

A legelső nem is színházban megélt előadás volt, hanem egy televízió közvetítés amit gyerekkoromban láttam. Látom az apró, pici szegényes szobát, a nagy kincsnek számító Kékes tévét. Az előadásból nem sok mindenre emlékszem, csak arra, hogy valami gyönyörű szívbemarkoló történet volt csodálatos zenével. Úgy hiszem az El condor pasa volt az. Az érzés viszont amit keltett bennem életreszóló!!! Innen datálódik a szerelmem a színházzal.

A második "első" fura módon nem az első kőszínházhoz kötődik. Kazincbarcikán jártam iskolába és egyszer a Miskolci Nemzeti Színházba vittek el bennünket a kollégiumból. Az izgalom természetesen nagyon nagy volt, főleg amikor megnéztük a barátnőmmel hová szól a jegyünk. Proscenium páholy! Az meg mi a csuda lehet? A boldogság netovábbja volt, amikor megláttuk, hogy mi is az és elhittük, hogy mi itt ülhetünk. Azt se felejtem el soha, hogy bejött két idős hölgy akiknek ugyanoda szólt a jegyük és megjegyezték, hogy bizony mi az ő helyükön ülünk. Valószínűleg látták rajtunk a csalódottságot, hogy nem ülhetünk az első két széken, egymásra néztek és úgy döntöttek maradjunk. Mai napig hálás vagyok nekik. Az előadás Moliere Tartuffe-je volt, és a szereposztásból leginkább Szerencsi Éva zseniális alakítására emlékszem. Az ő lénye,  lepillantva páholyból, egy életre beleégett az emlékezetembe. Csodás este volt!
Áldásos tud lenni ez a világháló, mert megtaláltam a színlapot!!

 Miskolci Nemzeti Színház, 1980

Bemutató dátuma :	1980. április 4.
Rendező :	Major Tamás m.v.
Szerző :	Molière
Eredeti cím :	Le Tartuffe ou l'Imposteur
Fordító :	Vas István
Díszlettervező :	Székely László m.v.
Jelmeztervező :	Szakács Györgyi
Szereposztás :	Pernelle asszony: Máthé Éva Orgon: Dégi István Elmira: Tímár Éva Damis: Körtvélyessy Zsolt Mariane: Szerencsi Éva Valér: Galkó Balázs Cléante: Kulcsár Imre Tartuffe: Blaskó Péter Dorine: Péva Ibolya Lojális úr: Csapó János Rendőrhadnagy: Matus György Flipote: Egerszegi Judit

Harmadik "első" - a Gárdonyi Géza Színházban megélt előadás ami miatt azt mondtam, hogy na itt otthon vagyok és vissza kell jönni. Gyurkovics Tibor - Aldobolyi Nagy György: Kutyakomédia. Fantasztikus szöveg, zene, rendezés és egészen kiváló alakítások. Hüse Csaba és Baráth Zoltán onnantól fogva szépen beköltöztek a szívembe, de látom magam előtt Csendes Lászlót, és akik már nincsenek velünk M. Horváth Józsefet és Vizi Györgyöt. Az érzés ami maradt az előadásból az a nagy-nagy szeretet, barátság és alázat. No és ez a pár sor amit időnként szeretek idézni:

"Minden dolog lényege és veleje
hogy valaki egy-egy másik 
lényt- fülétől a farkáig 
szeret-e szeret-e?

Kutyaélet legfőbb kutyateteje
hogy a kutya egy-egy másik 
kutyát- fülétől a farkáig
kutyamódon
kutyahűen
kutyaszívvel
szeret-e?

Minden ember legcsodálatosabb szerepe
hogy valaki egy-egy másik
lényt a magaátadásig 
mindenestül szeret-e?"

álom - "Mit jelent az, hogy hit?"

Az álom, mit nem láttak még,

és győzni, hol nem győztek még.

A bánatot eltűrni némán,

s ott járni, hol nem jártak még.

A vágyad nem elérhető,

de látod a távoli célt.

A lélek, csak az segít tovább,

s megnyílik a csillagos ég!

Törvényem ez, ezt követem én,

ha nincs is már remény, a hitem az él.

Az vezet tovább, s mind, ki előre néz

annak bármilyen göröngyös útja van nem lesz nehéz.

Bízom hát, mert ki céljához hű,

tudja, hogy merre lép.

Arra glória nem vár talán,

csak egy csöpp békesség.

Ha talán jobb lesz így a világ,

nem volt értelem nélkül a lét,

s a vérem nem hiába hullott!

Elértem a távoli célt.

• Az örök Don Quijote Szakácsi Sándor!!! <3 nbsp="">

Fszt2 - Nádasy

Annyira sajnálom, hogy nem láthattam. :(((

Színházas :)

Jobbra nézz!

Balra nézz! 

Színházi világnapra

"Azt mondták, szálljak egy villamosra, melynek 'Vágy' a neve, aztán szálljak át egy másikra, amelyet 'Temetőnek' hívnak, menjek hat megállót, és szálljak le az 'Elysiumi mezők'-nél"

Tegnap este barátnős színházas estét tartottunk. A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékaként Gyöngyösön megnéztük A vágy villamosát. Remek előadás nagyszerű alakításokkal. Jó szívvel ajánlom figyelmetekbe, ha lehetőségetek adódik nézzétek meg!!!

Forrás:

Szívvel-lélekkel...Színházi világnap

"Kívánom, hogy munkátok legyen nagyszerű és eredeti. Mély, megindító, elgondolkodtató és egyedi. Azt kívánom, hogy segítsen elgondolkodni azon, mit is jelent embernek lenni, és mindezt szívvel-lélekkel, őszintén, nyíltan és méltósággal tegyétek. Azt kívánom, hogy győzzétek le a viszontagságokat, a cenzúrát, a szegénységet és a nihilizmust, melyekkel közületek sokaknak meg kell küzdeni. Tehetséggel és kérlelhetetlenül tanítsatok arra, hogy a maguk összetettségében értsük meg az emberi érzelmeket. Ez egy egész élet munkája, amelyet alázattal és kíváncsisággal valósítsatok meg. Kívánom, hogy tehetségetek legjavát adva – és ez is csak kivételes és rövid pillanatokban lehetséges – sikerrel fogalmazzátok meg a „hogyan éljünk?” alapvető kérdését. Így legyen!"

John Malkovich

Ó, azok a szép napok

„... mindig azt mondhatom magamnak, Winnie, vannak pillanatok, amikor megértenek és nem magadban beszélsz … Ha viszont … magamra hagynál, akkor ugyan mihez fognék, mihez foghatnék, mivel telne a napom, vagyis az ébredést jelző csengetéstől az alvást jelző csengetésig tartó idő? (Szünet) Egyszerűen magam elé néznék beharapott szájjal?”

(Winnie a darabból)

:)

Szoktam olyat játszani, hogy hirtelen meggondolásból felütök egy könyvet és megnézem mit üzen... Ma egy Paul Claudel kötet volt a kezem ügyébe és egy szép részletet kaptam A selyemcipő c. művéből:

DONA MUSICA: Nélküled nem kezdtem volna énekelni.

AZ ALKIRÁLY: Csakugyan boldoggá tettem valakit?

DONA MUSICA: Boldoggá és ezért szeretlek annyira, te adtad hangot nekem, amely hozzád beszél, azt az örömet, egyetlenem, amit pirulva sugárzok vissza rád.

AZ ALKIRÁLY: Azt hiszed, hogy az öröm olyasvalami, amit odaadunk és aztán ugyanúgy találjuk újra meg? Az örömet amit tőled kapok, másoknak arcán látod majd viszont.

Csak veled szemben leszek, Musica követelőző és szigorú. Igen, folyton arra akarlak tanítani, hogy a te helyed egészen kicsi.

DONA MUSICA: Csak játszd a büszke férfit, te kis mindentudó!

Ismered azt a helyet, amelyet szíved alatt kerestem ki magamnak?

Az enyém az és ha itt meg tudnál találni, nem érezném olyan jól magam.

AZ ALKIRÁLY: Majd mindjárt megmagyarázod ezt. Gyere, nem jól van így. Kövessük a tanácsot, amit az éjszaka és az egész föld sugall. Gyere velem erre a süppedő kis ágyra, amelyet nádból és harasztból vetettél.

DONA MUSICA: De ha megpróbál átölelni, nem hallja többé ám a muzsikát!

AZ ALKIRÁLY: Csak aludni akarok a közeledben, kezem kezedbe téve és hallgatni az erdőt, a tengert, a vizet, amely tovafut és újból visszatér, ezt a megszentelt örömet, ezt a végtelene szomorúságot, amely a kimondhatatlan boldogsághoz vegyül. Később, ha Isten egyesít bennünket, más titkok tárulnak akkor majd elénk.

Kakukkfészek

Száll a kakukk fészkére veszprémi Petőfi Színház...azért ez, mert sajnos a Gárdonyi Géza Színház előadásáról nincs felvétel...tíz éve láttam és a mai napig élesen látom magam előtt ...
Megnéztem tegnap este a filmet Jack Nicholsonnal a főszerepben és újra megrázott...mégsem fogható ahhoz, amit a színházban éreztem. Katarzis...elemi erejű...egy nehéz nap után ültem be megnézni...(és lehetett volna még nagyobb, ha mögöttem nem beszélgetnek végig...de valószínűleg ez ezzel volt teljes) Bregyán Péter McMurphy-je a világon mindenhol megállta volna a helyét na és Pálfi Zoltán indiánja...húúú, hát szerintem a legnagyobb alakítása volt amit láttam...és akik még kapásból eszembe jutnak Dimanopulu Afrodité és Rábl Róbert...
...háát ezt hívják életre szóló élménynek!!!!

kortarsbalett — 2009.02.16 — A Zöld Szalon - Szegedi Kortárs Balett

Zene: Kunert Péter
Jelmez: Földi Andrea
Díszlet: Duda Éva
Konzultáns: Máriás Petra
Koreográfus: Duda Éva

Táncolják: Czár Gergely, Fehér Laura, Finta Gábor, Haller János, Jónás Zsuzsa, Kalmár Attila, Palman Kitti, Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Tóth Andrea

A Zöld Szalon egy eltúlzott, groteszk, saját magából kifordult és eltorzult vidékre vezet el bennünket, ahol a tükörből féltve őrzött vágyaink bámulnak vissza ránk. A rövid történetekből felfűződő előadásban a kortárs rituálék sorát a századelő levegőjét idéző slágerek szegélyezik.
A porondon félelemmel habart vágyak, elfojtott érzelmek, meredten kísértő álomképek tolonganak. Bársonyos kóbortestek egymás titkos szövetét simítják, kémlelik, válaszul kíváncsi, éhes tekintetek erednek nyomukba. A szertartás alatt fülledt-ringó, zaklatott ölekbe fúrják lényüket. Szövetség, bódult némaság, az egymást kémlelő, kukkoló bábokat kényszerű láncreakció köti izzadt gúzsba.

Juronics Tamástól indultam...de valahogy mégis ez a videó kívánkozott ide...