Kötél 1.
Tegnap este színházban voltunk és a Rómeó és Júlia musicelt néztük meg a sulisokkal. A két szerelmes végzete egy kötélen teljesül be. Első gondolatom az volt, hogy elég morbid megvalósítással éltek a darabban. Idegesített.
Kötél 2.
Fotóbarlang, Ambrits Tamás kiváló fotója az Álomfirkák sorozatban. Egy kötél. Cím nélkül. Feszültség, félelem.
http://www.photo4u.hu/photopost/showphoto.php?photo=37234&title=c-c3-adm-n-c3-a9lk-c3-bcl&cat=521
Kötél 3.
Újabb fotó ugrik be, Eöri Szabó Zsolt megrázó sorozata A cella Szakácsi Sándor (Villon) Csengey Dénes monodrámájában (Pesti Magyar Színház). Torok összeszorul, sírás fojtogat, elementáris erővel árad belőle a halálra készülő ember minden érzése.
http://www.eoriszabo.hu/regi/cella/index.html
Kötél 4.
A legborzalmasabb amit ember átélhet. Látni a párod édesapját amint ott lóg a kötélen. Huszonegyévesen, döbbenet, zavarodottság, fájdalom, mit tegyek... és a "hogy mondjam el érzés"
Sokat gondolkodtam azóta is, hogy mi az a pont, ahonnan nincs visszaút. Nem hiszem, hogy szeretnék választ találni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése