Szabédi László

Minek örülök

Miért búslakodnám? Annak örülök,

amit az Isten lenni adott.

Hogy széles mezőkön száz sugár sürög,

s én látom a színt, a fényt, a napot.

Hallom a hangot, mit százezer madaracska

csicsereg boldogan, csókra csalogatva.

Érzem a barna föld részegítő illatát,

s hogy idegeimen az élet csap át.

Karomat kitárom, féktelenül fütyülök,

vidáman vallom: íme, vagyok!

Mért búslakodnám? Annak örülök,

amit az Isten lenni adott.