Remek dolog amikor az elképzelés és a valóság találkozik. Sőt...talán a valóság túl is szárnyalja azt.
Ezt történt kedden amikor is Lackfi János - József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós (ezt írja róla a Wiki ) de szerintem egyszerűen csak EMBER - tartott rendhagyó irodalomórát kicsiknek, nagyoknak a kisnánai várban. Igaz, sokat kellet várni rá mert valahogy a magyar utak és útjelzők világában eligazodni időnként nem könnyű egy parnasszusi magasságokban járó költőnek.
DE! Megérte várni! Fergeteges, élvezetes, ritmusban, humorban gazdag órákat töltöttünk vele. Öröm volt nézni a gyerekek csillogó szemét és hallani ahogy egymást túlkiabálva bekapcsolódnak a verses játékába. Sokszor azon vettem észre magam, hogy még kattintani is elfelejtek, mert iszom a szavait.
Hálás vagyok ezért a percekért! Nagyon!
No és a benyomásom egyébként róla, ahogy két előadás közt várakoztunk...természetes, óriási pozitív kisugárzású ember, akit mintha ezer éve ismernék...
Köszönet Mindenkinek, hogy ezt átélhettem! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése