Ez a türelempróbáló, nyűgös napok egyike volt. Problémás látogatókkal a könyvtárban és egy kis kígyóval aki úgy gondolta jól elmászkál a könyvespolcon. Kígyófóbiám van/volt... de folyamatosan meg kell oldanom, hogy időnként egy-egy eltévedt jószágot kitessékeljek. Megy ez nekem... ahogy a kellemetlen egyéneket is határozottan és bűbájosan ki tudom tenni... Persze így estére igencsak belefáradok, hiszen a reggeli alaphangulat is a szomorú jégkirálynővel indult. Szomorúság maradt, a jég olvadt kicsit, hála a barátnőmnek, aki megnevettetett. Jó is lenne ezt most kialudni, de majd rajta leszek. No, meg azon is, hogy változtassak a gondolataimon és takarítsam ki aki nem odavaló. Elvégre tavasz van vagy valami olyan... Fúdd el jó szél fúdd el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése