Vannak pillanatok amikor úgy érzi az ember, hogy az idegei érzékenyen, védtelenül lecsupaszítva állnak. Sírni kéne, megkönnyebbülni, de nem lehet mert a körülmények nem engedik. Napok óta felbukkan valaminek kapcsán a gyerekkor jó alaposan eltemetett része...feldolgozatlan biztos...Mellé társul még az elmúlás, elengedés elfogadása. "Jó kis kombináció." Leterít, nehezen megy a koncentráció... :( :'(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése