Cipő

Már nem jövök, a hajnal elvisz innen, elköltözök.
Az éjszaka hiába vár, nem jövök.
Életre kelt halálba hív a rózsák vére.
Ártatlanul, bűnös álmainkat, ártatlanul.
Élünk csak gondolatban ártatlanul.
Életre kelt halálba hív a rózsák vére.

Azt hittem, hogy mindíg így marad ez a nap.
Azt hittem, hogy örökre itt marad.
Nem volt igaz. Hinné, de mégse tudja.
Nem volt igaz. De egyszer megtanulja.
Nem volt igaz.Életre kelt halálba hív a rózsák vére.
Hazudni kell minden álmot újra.
Kalandra fel, indulj a hosszú útra.
Repülni hív, vörösben izzik most az ég,
Mint a rózsák vére.
Mondd, hogyha kérném, hogy maradj velem.
Mit válaszolnál, mondd el kedvesem.
Nézd, fenn az égen a nap is megállt,
Úgy figyel minket, várja a folytatást.

Azt hittem, hogy mindíg így marad ez a nap.
Azt hittem, hogy örökre itt marad.

Bódi László

1965-2013