Vannak emberek, akikkel valami finom pókfonál köt össze láthatatlanul. Néha megrezzen, akkor rácsodálkozok és végtelen öröm tölt el...Bozók Ferenc..."költő, esszéista, szerzetes" és EMBER! Méltatták már sokan, így meg sem próbálom szavakba önteni, hiszen Buda Ferenc, Czigány György és Lisztóczky tanár úr szavai után sután hangzana minden. Az biztos, ha eszembe jut, mindig mosolyogva, a belőlet áradó, tapintható szeretettel látom magam előtt.
A nyáron volt olyan kedves és ígért nekem két példányt a Szilveszteri gótika című kötetéből. "Csak" át kellett érte mennem a szomszédos faluba...borzasztóan restellem, hogy eltelt közben három hónap... :(
Most itt fekszik az asztalomon az ajándéka, melyet nem csak én, hanem a könyvtár olvasói is élvezhetnek.
A verseket már elolvastam, jöhetnek az esszék. Nagy élmény és felüdülés a lelkemnek.
Köszönet érte!!! :)
Egy kis ízelítő a kötetből:
Monoton
Ősz húrja zeng,
szívem kileng
a Nyárból
Hol ér az ősz,
hol ér a tél?
Akárhol.
Mi lesz velem,
mi lesz veled
ha fázunk?
Mi szünteti,
ki oldja fel
magányunk?
Mantra
Dalom, dalom, röpíts az éjen át,
s ne torlaszolj elém matériát
Te mozdulatlan első mozgató,
Te Lét-ok, és Te lélek-fonta szó.
A Lét ölébe józan ész vigyen,
s a mámoros, de absztinens hitem.
S hogy Abszolútba tartson énekem
a vers ma mantra, szóvarázs legyen.
...ha kedved tartja olvass bele: http://mek.oszk.hu/10900/10970/10970.pdf
...és látogasd meg Feri blogját: http://bozokferenc.blogspot.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése