2011. december 7., szerda


Illusztráció: Csabai Virgil Lőrinc

Kányádi Sándor
Ősz

Hiába döfködik a tornyok
az eget,
a harangszó, ködként,
szétterül.
Valahol egy anyóka
botjával beletúr
az avarba,
s tekintetével bezárja
a Mindenséget,
mint az elhagyott
udvart.




1 megjegyzés: