Csukás István

A szerelem évelő hite őriz

A szerelem évelő hite őriz!
Mogorva, vert egek vonulása
fejem fölött, evez az esővíz
lucskában a fecske szárnya.

Mert ősz lesz kint-bent s láthatatlan
lesz, mire felérnénk, a lélek orma,
hörögve s darabos szavakban
végítéletet hirdet a csatorna.

Védekezni nincs kedvünk, sietve
nem éljük le, amihez nincs időnk;
várunk szép hittel, egymáson feledve
szemünket: ki sikolt előbb?