döntés

"Egyszer azt mondtam neki, van az úgy, hogy az ember előtt letérdel a fehér elefánt, azaz eljön egy olyan pillanat, amikor valaminek az elvetése vagy elfogadása évtizedekre, esetleg örökre megszab az életünkben valamit, ritkán térdel le a fehér elefánt, de akkor helyesen kell dönteni, különben ég tudja, meddig kell várni, míg ismét arra jár, ahol mi vagyunk."

"Szabó Magda"

reménytelenül

József  Attila

REMÉNYTELENÜL

Lassan, tünődve

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Vas-színű égboltban...

Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó - -

Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam - -

Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék - -

1933. március

Vár és körtefa

Van valami misztikus megfoghatatlan a körtefákban. Lehet az nemes-, vadkörtefa, formája bájos és hihetetlen erőt sugároz magából. A vadkörtefa több száz évig is élhet és néma tanúja több generáció életének. A napokban láttam egy képet a fotóbarlangban, melyen a füzéri vár látképe látható egy vadkörtefával . Ez indította el a gondolataimat, mert ha kinézek munka közben az ablakon a kisnánai várat látom egy vadkörtefával. Tépázhatja vihar mindkettőt, egyikkel sem tud elbánni. Elképzeltem mennyi mindent láthattak már ezek a kövek és hány ember talált menedéket és egy kis megnyugvást a lombok alatt.
Pár éve egy kedves fiatal pár a fa alatt fogadott örök hűséget egymásnak. A szerelem, szeretet furcsa érzése kavargott azon a délutánon és úgy hiszem áldás volt mindenek felett.

In my place - Coldplay (rare acoustic version)

fekete...fehér...játék

Vladimir Kush

A sakktábla kockái: éj és nap.

Bábuk vagyunk a sors keze alatt,

ő játszik velünk, tologat, kiüt,

és a sötét dobozba visszarak.

/Omar Khajjám/

Láttam ma egy nagyon szép filmet. A játszó nő. Ismerős érzésekre csodálkoztam rá, és arra, hogy milyen egyszerűen, sallangmentesen is lehet történetet mesélni. Nagy élmény volt.  http://www.youtube.com/watch?v=XrWtvD3hhGs

Nemes Nagy Ágnes

Délelőtt

Én úgy igyekszem. Fölkelek. Én sűrű kávét készítek. Mert vannak még szokásaim, mint bárkinek. Széles díványra kuporodva könyveimet lapozgatom. Én figyelek. És jobbkezem balvállamon, balvállamon. Ott fent a dél vonul csapatban, itt bent a vatta-némaság, – mint vékony ing, a gondolat úgy vérzik át, úgy vérzik át. * Mint belső részét tengeri uborka üldözője arcába torlaszolta – megmenekültem és üres vagyok. * Tudod, mi a közöny? A föld kidőlt, megdermedt s összetört bazalt kérgén latolhatom: mekkora volt a fájdalom. * Jó, bevallom bűnös vagyok. – – – – – – – – – – – – – – Csak tudnám, mit követtem el, hogy ennyire bűnhődni kell. – – – – – – – – – – – – – – mert meg kell bűnhődnöd azért is, amit ellened elkövettek. * Egy patkány lakott beleimben, nem vettem észre, míg kirágta. Már szemgolyóm sincs. Szemgödörrel tátongok a lyukas világba. * Holnapra kelve mi vigasztal? Lábkörmömet bekenni lakkal. * Nem szenvedek. Csak elviselhetetlen. Mért fáj az, ami nincs? * Mint nagycseppű, langyos eső görbe tájék gödrein, ráncosodó tenyerembe gyűlnek langyos könnyeim

IDOL

Fura álmom volt az éjjel... David Gilmour-ral találkoztam... a királyfi nem fehér paripán, hanem nyitott teherautón érkezett... aztán megkért süssek neki rántottát... :D