Tájházak napja Kisnána 2016

Néhány kép a múlt hétvége kedvenceiből... :)

Indulj el (Moldva) / Ősi zene - Ancient music (Hungarian Moldavian)

...

Forrás. http://www.meska.hu/ProductView/index/38382

Lackfi János

TANÁRI ÁRIA

Van, aki nem ért valamit
vagy mehetünk tovább?
Mit lehet itt nem érteni,
nyissak egy óvodát?

Kérdés, óhaj, sóhaj, egyéb?
Nem csoportmunka volt!
Én nem állok jót magamért,
ha abba nem hagyod...

Lehet, hogy szigorú vagyok,
de miattad teszem,
hiszen az életnek tanulsz,
és biztos nem nekem.

Megvárom, míg befogja a
száját Kovács Peti,
de tűvel is bevarrhatom,
majd megemlegeti!

Nem árulhatom el, ki volt,
azt sem, hogy mit csinált,
de aki tette, tudja jól,
és szégyellje magát!

Tehozzád képest gyorsvonat
egy reumás csiga.
Mozogjál úgy, mint aki él,
vihogsz, mint egy liba!

Na, csak gratulálni tudok,
ez ám a színvonal.
Szólj, ha befejezted, fiam,
a magánszámodat!

Ő kezdte? Te meg folytatod!
Kipenderítelek!
Mi ez a macskakaparás?
Írásnak nevezed?

Ez nem divatbemutató,
gombold be a köpenyt!
Öltözködjél rétegesen,
még megfázol nekem...

Nem kapsz szemtengelyferdülést?
Hányszor mondjam, ne less?!
Megbukik a szomszédod is
úgyhogy felesleges.

Iskolaundorítiszed
Volt neked, azt hiszem,
Hiányoztál! De kinek is?
Biztosan nem nekem...

Köszönni luxus? Felelés!
Most legyen nagy a szád!
Mással etesd meg ezt, szívem,
én is voltam diák!

Mire vársz, tapsra, kiskomám?
Füleden ülsz talán?
Édesanyád mit szól ehhez?
Tudja egyáltalán?

Mi lenne, ha lélekben is
visszatérnél közénk?
Kérvényt nyújtsak be majd neked,
vagy szóban is elég?

Édeskevés és harmatos
volt ez a felelet,
te hányasra értékeled?
Ne adjunk tippeket!

Csak a jószívemnek köszönd,
kegyelemkettes ez.
Nyertél egy sétát, kisfiam,
irány a szemetes.

Ha még egyszer meghallom ezt,
ugrom az ablakon!
A sok hátul beszélgetőt
ugye nem zavarom?

Habár minden bogár rovar,
Sok rovar nem bogár.
Ha a hülyeség fájna, te
folyton ordítanál!

A pótvizsgán találkozuk,
állítsd le magadat!
Közlöm, van szemem hátul is,
mi megy a pad alatt?

Én ráérek szünetben is,
biztos fontos dolog!
Akkora egyest kapsz fiam,
a naplóból kilóg!

Melyik jómadár mondta ezt?
Gratulálok neki!
Magadtól vagy ilyen zseni,
vagy segít valaki?

A házi feladat magát
majd megírja talán?
Tanárnak szól a csengetés,
ez egy jelzés csupán.

Forrás: https://www.facebook.com/lackfi/?fref=nf

csend

Sík Sándor

Csend (1924)

Tépett világok, tépett emberek
Bódult zűrben kerengnek.
Jöjj drága testvér, add a kezedet:
Mondjunk ma csendet.

Az édes Isten nagy meleg kezén
Megbú két árva lélek:
És elcsitul és orgonálni kezd
A zűrös élet.

a hét verse

Prohászka Ottokár

Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.
Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.
S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.

Kis esti megzenésített...

Egy Bozók-vers ott középen... az egyik kedvencem. :) Nem igazán tudtam ma este, hogy mihez van kedvem, de ezt küldték onnan "fentről"... Köszönöm! :)

mai versem

Kiss Dénes

A múlt kék szárnycsapás

Összerombolva az arc

Romok romok törött téglák

De kinéz mögülük az ifjúság

a moziban megszorított kéz

az egymás melletti szoros ülés

mögöttük mező fölöttük a fák

a szem szép összeesküvés

az arc hangtalan hirdetés

meg nem írt levél minden vonás

Ráncokon fecskék ülnek

Drótokon némult dallamosodás

istenirányba elemelkedés

egyetlen kék szárnycsapás az ég

galambok röpte csoportos

néma porcelán rebbenés

és mögötte ott távol

a szülőföld is ide néz

valami sosem volt hazából

...mert érzem, megérzem, átérzem...

...egy temetés után...séta a kertben egy számomra nagyon fontos emberrel akit már támogatni kell...tudom, ez az élet rendje...köszönöm, hogy ismerhetem, köszönöm, hogy tanulhatok tőle...köszönöm Rózsi... és köszönöm Anyukám!!!

József Attila

MAJD MEGÖREGSZEL

Majd megöregszel és bánni fogod,

hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.

A lelkiismeret majd bekopog

s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.

Lesz vén ebed s az melléd települ.

Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,

mert éjjel félni fogsz majd egyedül.

Árnyak ütnek a rezgő anyókára.

Az öreg kutya néha majd nyafog,

de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;

hanem valaki hiányozni fog

a multból ahhoz a magányos csendhez.

Majd tipegsz s ha eleget totyogott

rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben

áll ifju képed. Hozzá motyogod:

"Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem."

"Mit is tehettem volna?" - kérdezed,

de fogatlan szád már nem válaszolhat;

s ki a nap előtt lehunyod szemed,

alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.

Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,

mint a csikó, hogy a hámot levesse.

S a félelem tünődik, nem a vágy,

a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.

Magadban döntöd el. Én fájlalom,

hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.

Mert elfárad bennem a fájdalom,

elalszik, mint a gyermek s én is véle.

1936. nov.

Szakácsi Sándor - La Mancha lovagja - Álom

Álom, mit nem láttak még,

És győzni, hol nem győztek még.

A bánatot eltűrni némán,

Ott járni,hol nem jártak még.

Ó szólni egy igazi szót

És látni a távoli célt

A lélek csak az segít tovább

S megnyílik a csillagos ég

Törvényem ez, ezt követem én

Ha nincs is már remény

A hitem az él, az vezet tovább

Mert ki előre néz annak bármilyen göröngyös útja van

Nem lesz nehéz

Bízom hát, mert ki céljához hű

S tudja, hogy merre lép

Arra glória nem vár talán

Csak egy csöpp békesség

Ha egy kicsit jobb lesz ettől a világ

Már az ember nem hiába élt

Nem hiába hullatta a vérét

Elérte a távoli célt

William Blake

A TAVASZHOZ

Óh harmatosfürtü, ég angyala,

A reggel tiszta ablakain át

Tekints nyugati szigetünkre, mely

Kórusban zengi jöttöd, óh Tavasz!

A hegyek beszélik s a figyelő

Völgyek hallják; vágyó szemünk a te

Tündöklő sátrad lesi: gyere már

S tedd tájainkra szentelt lábodat.

Jöjj Kelet dombjairól, s szeleink

Hadd csókolják illatos köntösöd;

Lehelleted hív; szórd gyöngyeidet

Földünkre, melyet szerelmed emészt.

Óh, ékesítsék drága ujjaid;

Verje keblét csókod zápora; tedd

Arany koronád bús fejére, hisz

Szerény kontyát teérted tűzte fel!

(Szabó Lőrinc)

József Attila

ÁPRILIS 11

A talló kalászait hányva

S a verebek közé belesvén

Nagy szél kapott föl egyszer engem

Hirtelen, áprilisi estén.

Gyerekeit kereste arra

S engem talált ott épp az utban.

Bömbölt, örült, s én mosolyogva

Rengeteg mellén elaludtam.

Vitt falvan, földeken keresztül,

Meghempergetett jó sárosra,

Cibálva és kacagva vitt egy 

Pesti, csatakos külvárosba.

Az uccán vídám jasszok lógtak

S még vidámabban verekedtek,

Kiabáltak, kiabáltunk és

A jasszok végül berekedtek.

Mondom, valami nagy ünnep volt,

A hívek templomokba mentek

És reszketve, szomorú kézzel

Áldották őket meg a szentek.

S hogy a harangok búgtak, fölnőtt 

A szívekben nagy, esti béke.

A gyilkos végzett emberével

S úgy menekült, kalaplevéve.

Reménységnek és tulipánnak

Kicsikis deszka alkotmányba

1905-ben ígyen 

Iktattak be az alkotmányba.

A kártyás munkásnak fiúként,

S a szép, ifjú mosóasszonynak,

Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,

Fejkendőbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már,

De fiát a szél el nem hagyja,

Együtt nyögünk az erdőn éjjel

S együtt alszunk el virradatra.

1925. ápr. 22.

APA

Tegnap lett volna 80 éves... már 25 éve nincs köztünk... :( :( :(

hangulat

Nyűgös, könnyezős reggel, még az ég is... a hegyeim is hiányoznak... :( Misty Mountains... illik a hangulatomhoz.

haikuk... csokorba...Csák Gyöngyitől

Sóhaj

Takaréklángon 

égni nem tudtam nem is

akarok Uram.

Csoda

Forgat múltban s

jövőben, mióta meg-

talált az örvény.

Parnasszus

Ölében visz a 

hegyre. Nem bírja el a 

papír súlyodat.

Jóslat

Barátom kérges

tenyerére emel a

pillangós mese

Nekem így is jóóó... :)

Születésem évében született egy film, Zorba, a görög.

Gyerekfejjel az egyik legnagyobb élményem volt és egy életre beleszerettem Zorbába.

Lenyűgözött Anthony Quinn...és azóta is...ha megszólal a szirtaki, a lábnak mozdulni kell, a szájnak mosolyogni és nevetni, örülni annak, hogy élünk.

Egészen felvillanyozódtam amikor megláttam, hogy a Miskolci Nemzeti Színház műsorára tűzte a musical változatát. Születésnapomra kértem, és kaptam. 

Ugyan csak félig abban a szereposztásban amit szerettem volna. Nem tudom, hogy ennek hatására-e, de Zorba ezen az estén kicsit adós maradt nekem. Láttam egy korrekt alakítást, de az a kis tűz... az valahogy hiányzott. Tátott szájjal néztem viszont Nádasy Erika Hortense-t és Molnár Sándor Tamás Mimikóját. Felejthetetlen élmény!  Remek zene, remek zenekar, kiváló énekesek, táncosok...jó gárda!

Bal oldal, 3. sor 1. szék... a helyem, de a barátnőm azzal viccelődött, hogy biztos legszívesebben a pár méterre, a színpadon lévő kis padon ücsörögnék...na, hát volt benne valami... :) :) 

Vannak helyek, amelyek kedvesebbek számunkra és úgy érzi az ember, hogy hazaérkezett. 

Ezen az estén otthon voltam. 

Köszönöm! 

SZEREPOSZTÁS

Alexisz Zorba: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Niko, író: LAJOS ANDRÁS
Madame Hortense, fogadósnő: NÁDASY ERIKA
Mimiko, mme Hortense szolgája: MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS
Melina, az özvegy: EPERJESI ERIKA
Mavrodani, a falu elöljárója: SZATMÁRI GYÖRGY
Manolakosz, az öccse: KOKICS PÉTER
Pavli, a fia: SOMHEGYI GYÖRGY eh.
Lukasz, rendőrfőnök: VARGA ZOLTÁN
Lemonisz kapitány: FANDL FERENC
Jorgosz: HEGEDŰS RICHÁRD
Georgisz: OSVÁTH TIBOR
Delia: VARGA ANDREA
Atenia: MOLNÁR ANNA
Szula: KEREKES VALÉRIA
Zaharia atya: FARKAS SÁNDOR
Lola, táncosnő: KOCSIS ANDREA
Marina, táncosnő: SIMONFI ADRIENN

Munkások, asszonyok, falu népe, táncosnők
Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara, Énekkara, Balett kara

Díszlettervező: HORESNYI BALÁZS

Jelmeztervező: KOVÁCS ANDREA

Dramaturg: SLÁRKU ANETT

Zenei vezető: CSER ÁDÁM 

Dalszöveget fordította: BRADÁNYI IVÁN

Karvezető: REGŐS ZSOLT

Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS

Koreográfus: KOCSIS TAMÁS

Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA

Súgó: REITER KRISZTINA 

Rendezőasszisztens: ÉRSEK JUDIT

Vezényel:
 PHILIPPE DE CHALENDAR

Rendező:
SZŐCS ARTUR

Bródy 70!

Isten éltesse sokáig az örök Tinit!!!

Ne kérdezd, merre visz az út,

A válasz biztonságot úgysem nyújt,

Nem tudja senki, hogy hová érkezel,

Magadtól indulj egyszer el!

Magadtól indulj egyszer el!

Ne kérdezd, honnan fúj a szél,

Figyeld meg jól, miről beszél,

S ha érted már az összegyűjtött hangokat,

 Találd meg köztük önmagad! 
Találd meg köztük önmagad! 

Ne kérdezd, hol kel fel a Nap,

Gondold, hogy ott, ahol te vagy,

És hogyha úgy érzed, hogy elborult az ég,

 A szíved őrizze a fényt! 
 A szíved őrizze a fényt! 

Ne kérdezd, hány napod van még,

Nyugodj meg, lesz még épp elég.

De addig is, míg egyszer minden véget ér,

 Magadhoz hűséges legyél!
 Magadhoz hűséges legyél!

elért... :)

Az elmének (...) könyvekre van szüksége, ahogyan a kardnak fenőkőre, ha meg akarja őrizni élességét.

14. fejezet (Tyrion)

Csukás István 80!

Összes időm itt jön szemben

Összes időm itt jön szemben,

hátam mögött elmarad

gúzsba kötve, aki voltam,

aki leszek – csak az szabad,

mert az csupa képzelgés meg

csupa álom, véres hab

a fuldokló Isten száján,

vagy csecsemő-pillanat;

ami még nincs, az végtelen,

mi megszületett, az rab –

összes időm itt jön szemben

s hátam mögött elmarad.

Isten éltesse!!!

Bozók Ferenc

Balassi-dallam 
Tarbay Edéhez


Varjúdombi tájban vagy "Rákosmihályban"
élsz, tágas szíved kaptár.
Sok mesét, sok jó szót, könyvemhez előszót
szív bőségből adtál.
Jézus igéjéhez s Varjúdomb népéhez
mindvégig hű maradtál.

Nincs köztük ellenség: sárkánykák, szellemkék
hőseid szíve tiszta.
Könyvedben megférnek kis "Brueghel"-festmények,
tolladban bűvös tinta.
Rég szétdúlt otthonba, kincses gyermekkorba
olvastatsz engem vissza.