Polyák György fotó

Komáromi János

megjöttem

sok-sok élet már mögöttem
mindig mentem, most megjöttem
itt vagyok
itt vagyok és nem hiszem
hogy itt hagyok bármit is
hisz nem megyek tovább
már nem várok több csodát
már egyszerű lett minden bennem
megtettem amit megtehettem
most vállalom
és viszem a vállamon
a sorsomat amit kovácsoltam
magamnak megálmodtam
most elhiszem
hogy ilyen az életem
és ismét létezem
most nem temet be titkok pora
minden napi lett a csoda
ma már szó se kell
szó nélkül felemel
a célba ért várakozás
a beteljesült vágyakozás
és ha botlik a ritmus
vagy csuklik a dallam
tudom mindig
én akartam
hogy így legyen
mert lehet mulandó szerelem
és lehet az is hogy örök
...
a Sorsnak mindent
múltat, jelent és jövőt is
...köszönök