Ünnepeltünk

Eső mossa...

Mostanában semmi időm nincs írni... :( ...pedig érzem, hogy jó lenne...meg jó lenne kimosni minden görcsöt, félelmet, szorongást...olyan ez a blog mint egy mankó... segít egy kicsit...most túlélni... néha eltűnődöm, hogy ugyan olvassa-e valaki, hiszen visszajelzést nem kapok...de sebaj, a legjobb társaság kéznél van... amúgy meg..."bánatomat az eső mossa".

Tatrai Band - Fekete Madar

Fodor Ákos 1945-2015

...és ma kövekről álmodtam...

Lackfi János

EGYRE

Egyre kevesebbet adok,
Egyre többet védekezek,
Sokak közt magam maradok,
S magamtól ki védene meg?

Kavicsok a nyelvem alatt,
Nyelvem egyre jobban pereg:
Kővé szilárdult szópatak,
Szavakból nagy kőgörgeteg.

Tanulgatok hallgatni is,
Miként templomi perselyek,
Akár igaz, akár hamis
Hang hull belém, megcsörrenek.

Újabban, ha mérges vagyok,
Egypár tányért földhöz verek,
Ezernyi arcom csillan ott:
Szerte köröttem repeszek.

Újabban, ha békés vagyok,
Ezer darabra szétesek,
Ezer arcot toldozgatok,
Mint filmkockákat filmesek.

Szabó Balázs Bandája - Ami elhasadt

katt

Jacek Yerka

Katt, katt, katt... kattanásokból áll az életünk, kikattanunk, bekattanunk és kattintunk reggel, délben, este és minden időben...Olyan természetessé válik a kis hangocska mint ahogy lélegzünk. Persze vannak kattanások amelyek csak ott belül szólnak, szépen halkan...vagy egyre erősödő hangon, hogy figyelj oda... végül vad scherzóba csapva vágtáznak... de van, hogy rémülten ki akarnak törni...és nem tudni mikor, hogyan érik el a receptort...már ha elérik...katt, katt, katt...tik-tak, tik-tak, tik-tak...