Jancsó Miklós

Nyugodjon békében!

Hervay Gizella: Veled vagy nélküled

Üvegkép: Major Eszter Anna

Veled vagy nélküled,
végülis megszületik az ének,
hallod vagy nem hallod,
mindenképp hozzád beszélek.

Én nem leszek boldogabb,
ha elmondom, amit mondani kell,
de boldogtalan vagyok,
ha nem mondhatom el.

Hallod vagy nem hallod,
mindenképp hozzád beszélek,
veled vagy nélküled,
végülis megszületik az ének.

József Attila

(TÉGED SIRATLAK...)

Téged siratlak, büszke sirató.

Az Isten sem néz többé immár hátra

És hull a rokkant, tömzsi kis tanyákra,

Ó Ady, a magyar Ugarra hull a hó.

Az Isten sem néz többé immár hátra

S én nem tudok kiáltni: hejh! hahó!

Pedig kiáltnék s jaj, csak elfuló

Keserves hörgés - az torkomra hágna.

Én nem tudok kiáltni: hejh! hahó!

Pedig nagy vétket én sosem vétettem:

Fekszem hanyatt a Pusztán megdermedten

S fagyott, fehér szivemre hull a hó.

1922 vége



hangulat

...ééés az eredeti előadóval

Michael Cheval surreal Art ....a new ''Salvador Dali''...amasing

A magyar kultúra napjára

KÖLCSEY

Töredék

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,

Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;

Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem

Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.

Nyúgoszik az zöld lombjai közt a nemzeti béknek,

Ez ragyog újra midőn tele fénye dalomnak elönti,

S színe varázs súgáraiban szállítja fel ismét

Őseim árnyaikat, kik az őszkor napjait élték,

Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor

Don hullámi körűl, a Hét magyar eggyike, hős Ond,

Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn.

Vígan laktanak ők rohanó Tisza partjai mellett,

S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr,

Mígnem az elkomorúlt sorsnak nyila dúlva lecsattant

S könnypatak áradozott a bánatölelte teremben,

S áldozatát vérben fogadá vala boltja sötétén,

Elsiratott hamvak közt, a cégényi monostor...

Cseke, 1831. január 7.

-