Ovi Mikik

hangaszál

Egy csipetnyi jó...mindig akad még a borús, szürke, kellemetlen napon is.
Mária néniék közel két éve költöztek Kisnánára Romániából. Református lelkész család, már nyugdíjasok. Imádom a történeteit mely átível határokon, időn és emberközelből érint meg a történelem. Forgószélként érkezik a könyvtárba és mesél, mesél, olvas, sokszor kölcsönöz.
Ma azt mondja: "Hoztam neked egy verset." - és elkezdi:

"Letéptem ezt a hangaszálat

Már tudhatod az ősz halott

E földön többé sohse látlak

Ó idő szaga hangaszálak

És várlak téged tudhatod"

Apollinaire, Búcsú, tudod, Vas István fordításában a legszebb..."

Teljesen meghatódtam és arra gondoltam, hogy míg ilyen emberek vesznek körül, jó nekem...és hálás vagyok...

Aztán ennek nyomán belebotlottam az Anna & the Barbies dalába

Tóth Zoltán festmény kiállítása a kisnánai várban.

...

Van, hogy jéggé dermedek...mint most...és csak figyelem kívülről magamat. Nem is értem miért...csak szépen lassan azt veszem észre, hogy csendes beletörődéssel figyelek mindent...Szomorú vagyok...

szíves-míves-kedves

Tom Waits - November

Gárdonyi testközelben

Volt némi nemű restanciám az októberi színház előtti séta képeinek megosztásában. Egerben, a Dobó tér szomszédságában található ez a Gárdonyi Géza szobor. Szerettük. :)

Ez pedig egy Gárdonyi idézet, ami ma este először megtalált:

"A mindenség.
Olyan ez, mint a titkos-írású levél. Aki nem ismeri a kulcsát, azt mondja:
- Micsoda betűzavar! Micsoda értelmetlenség!
A mindenség titkos írásának ez a szó a kulcsa:
- Isten."