2010. február 14., vasárnap


Vladimir Kush - Morning blossom

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted.
Gabriel García Márquez

2010. február 13., szombat


/Vladimir Kush/


A legmélyebb és legigazibb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. És ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani. De ami előtte volt - a kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket -, az megmagyarázhatatlan. Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy. Amikor a vágy még ebben a tiszta állapotban van, a férfi és a nő beleszeret az életbe, minden pillanatát a legmélyebb hódolattal élik át, és izgatottan várják, mit ünnepelhetnének meg legközelebb. Az ilyen emberek nem sietnek, nem hajtják az eseményeket meggondolatlan cselekedetekkel. Tudják, hogy a szükségszerű úgyis bekövetkezik, hogy az igazi mindig megtalálja a módját, hogy megmutatkozzon. És amikor elérkezik a pillanat, nem haboznak, nem hagyják ki a lehetőséget, nem vesztegetnek el egyetlen mágikus pillanatot sem, mert tisztában vannak minden egyes pillanat fontosságával.
/Paulo Coelho/

2010. február 9., kedd


Paul Klee - van feje, keze, lába és szíve

" A művészet nem a láthatót másolja,
hanem láthatóvá teszi a dolgokat"
Paul Klee

2010. február 7., vasárnap

Velence


Monet - San Giorgo Maggiore

Babits Mihály
San Giorgio Maggiore


Keresztes, hófalú tornácba fordulék be,
a nyájas szerzetes vezette az utat
a toronyhoz, amely büszkén szökell a légbe
s Velence ujjaként az ég felé mutat.

És ott hagyott magam, hol négy sarokkal égbe
kigyóz a deszkaléc s szorúl az öntudat,
a szem kapaszkodik a harangkötelékbe
s végét nem érheti, s szédül, s ijed, kutat.

S egyszerre... fenn!... a menny gyulad ki kék világu
és négyfelől a nagy szigetváros kitágul,
mely ég és víz között gyémántos fényben áll,

hol minden büszke ház uj szépséget kinál.
Lefelé, lefelé!... hamar!... a deszka koppan.
Egy perc... egy szédülés... a szív ijedve dobban.

2010. február 6., szombat


/Vladimir Kush/


Nem akaratunktól függ,
hogy örökké szeressünk valakit,

mint ahogy az sem függ akaratunktól,
hogy ne szeressük.
(La Bruyére)