Mai nagyon szép...


Móricz Zsigmond

Csak megmaradni

A semmibe lezuhanónak
mit ér a csillagok zenéje,
mit ér a rét híme,
az erdők állata,
mit ér a gondolatok ereje,
az évmilliók szózata,
mit ér a hímes perzsaszőnyeg
s a pontos óra a falon,
mit ér a szerelem...

Csak egy kell:
csak egy perc még!
S még egy
és még csak egy...
csak a percek rebegve könyörgött sora...

Összehúzódni a semmiségig:
De megmaradni,
csak megmaradni,
az élet ruháján sejtporul...

Bp. 1920. II. 6.

Ma reggeli biztatás magamnak...

" Minden emberi életnek megvannak a maga évszakai és ciklusai. A személyes káosz sem lehet állandó. A tél végül, mindig meghátrál a tavasz és a nyár előtt, bár néha, amikor sötétek a fák ágai, és jég kopog a földön, az ember azt hihetné, sose lesz tavasz és nyár - de egyetlen tél sem tart örökké."  

/Truman Capote/

...hát valahogy így... :( :( :(

"Nem önzőség kilépni a szarból, hátrahagyni azokat az élethelyzeteket, amik ártanak és megnyomorítanak. Az idő szorít, nem szabad röpke életünk egyetlen napját sem olyasmire, vagy olyasvalakire pocsékolni, aki nem segít, nem épít. Csak egy életünk van. Ebben a formában, ebben a testben, ez a lélek, ezzel a tudattal egyetlen egyszer él csupán. Tartozunk magunknak annyival, hogy nem pocsékoljuk el azt, ami megadatott."
/Feldmár András/

forrás: http://tudnodkell.info/feldmar-andras-nem-onzoseg-kilepni-a-szarbol/

Szabó Balázs - Azt gondoltam ...

Bozók Ferenc: Alkonyvér

Olyan piros az ég alja.
Bús széplelkek nézik.
Folyik, de nem varasodik.
Félek, hogy elvérzik.

Olyan lassan jön az este.
Vajon ideér-e?
Húnyt pilláim mögé csorog
az alkonyat vére.

Hószín ingem folyton véres,
szívem árad, tódul.
Vérzik, de nem varasodik.
Tehát nem is gyógyul.

KÁLNOKY LÁSZLÓ
KERÜLLEK MÁR

Kerüllek már. Nem látlak hetek óta.
Nincsen mit mondanom, vagy mondanod.
Egyetlen fényképed asztalfiókba
eltemetett halott.

Mint annyi más harc, meddő ez a harc itt,
föl nem adható s meg nem nyerhető.
Egy arc kiszenved, s megmarad sok arc, mit
nem nyel be temető.

Nem akarlak szeretni. Nem szeretlek.
Gyöngeségemért magamat szidom.
Sohase tudd meg, mily fények lebegnek
képzelt arcaidon.

HA .....

Ha...

...hát így



....és köszönöm a családom... és azt a néhány barátomat...


...és holnap egy új nap...

ők is elmennek...

Egy kép... csuda tudja, de az egyik legkedvesebb az elmúlt időből... pedig semmi különös, nekem mégis.  Négy emberke, akik most fejezik be az általános iskolát. Ilyenek voltak...a könyvtárban mindig. A három fiú csendes... Ábel az álmodozó, Krisztofer a mosolygós, és Gábor a szerény, igyekvő... és ott van balanszként Regina a maga kimondom, megmondom, megmagyarázom, véleményem van mindenről temperamentumával...hiányozni fogtok srácok!!! 

Écsi Gyöngyi: József Attila - Várlak

Nem ezt szerettem volna, de ez valami csoda gyönyörű!

...semmi zaj, csak harmóniák... láláláláj...legyen jó...