Ibolya-vers
Pislog az égbolt,
susog a bokor,
bokor alatt aluszik
az ibolyacsokor.
Ébred az iboly,
belepi a rétet,
reggel az ég csudakék,
de a mező kékebb.
Sánta J. Ede: Madarak szárnyán Szálltam fenn a magas égben, Szálltam fenn a szerelmes szélben. A felhők felett éreztem a lelkem, De földhöz szegett volt a testem. Mégis szívem az egekbe vágy, Lelkemet gyötri eme fájdalmas vágy. Szárnyaszegetten de magasan szállok, Megmaradnak nekem eme gyönyörű álmok! Forrás: Szép versek
