Fényvándor

gondolj...

Egy újabb hűha vers... forrás: https://www.facebook.com/lackfi/photos/a.377510685710427.1073741828.377461129048716/603698769758283/?type=1&theater

BEFOGADÁS (Krisztin Dimitrova)

Azt ajánlotta,
egyek nyúlszívet.
Mosolygott.
Tartsd meg magadnak a csillogó szívecskét!

Ha megeszem a szívet,
biztos nem jut el a szívembe,
valahol a bensőmben
szépen elkerülik egymást.

Nem vagyok hajlandó
valaki mást összerágva
erejét felélni.
Házam táján a nyúl

emberi hangon szólhat –
nagyon jól elvagyunk így.
Meghallgatom, de szívet nem eszem,
olyan ez, mint a holdról

földünkre ugrott napnyúl –
sövény az éjszakai vadonban:
ahová a beszélő testvére
elrejtheti szavait.

BOJKOV NIKOLÁJ és LACKFI JÁNOS fordítása

Leszállt az ég dicső királya...(Cseh Tamás)

egyszerűen szép zene

mélyrepülés

Szürkeség, lehangoltság, kevés erő...de tenni kell a dolgom. Mélyrepülés...ma egy barátom megkérdezte, hogy folytatódik? Erről eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt egy másik kedves barátom is kérdezett hasonlót. Aztán kaptam tőle egy verset... akkor segített...remélem most is.

József Attila:

(Az Isten itt állt a hátam mögött...)

Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot
……………………………………………
……………………………………………

Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.

Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon.

1937. okt.